Énekesnőnk, Kati és csapata tegnap kora délután, nagyjából 14:40 körül ért haza, Magyarországra.
Kati hatalmas fogadtatásban részesült, nagyon sok rajongó, és ismerős várta Katit a reptéren. A rajongók virággal, és nagy nagy tapssal fogadták Katit. Persze rengeteg újságíró, és sajtós is várta már Katit, hogy interjút készítsenek vele, így tegnap és ma rengeteg interjút olvashattunk el, és nézhettünk meg videó formájában is. Katin látszott a fáradtság, így most jó pár napot a pihenésnek, és a családjának szentel, hiszen gyermekeit, Jankát és Lucát is régen látta, főleg Lucát, mivel Janka pár napot kint töltött édesanyjával Düsseldorfba. A döntőn Kati férje, és szülei is ott voltak.
Most viszont már Kati itthon van, köztünk, és jó pár napot a családjának szentel, no meg, mint írtam, a pihenésnek. Rá is fér már Katira, ennyi hajtás, kőkemény gyakorlás után. 🙂

Köszöntünk újra itthon Kati! 🙂 Már hiányoztál!

Most viszont tekintsétek meg, hogy Kati mit mondott az újságíróknak! (A legfőbb cikkeket rendesen másolom ide is, a többit link formájában osztom meg veletek!)

hirado.hu: Ismerősök és rajongók fogadták Wolf Katit – videó és képek

Vasárnap kora délután hazaérkezett Düsseldorfból Wolf Kati.

A Magyarországot képviselő énekesnő a Szerelem, miért múlsz? (What about My Dreams) című dalával a 22. helyen végzett 2011. május 14-én a Németországban megrendezett 56. Eurovíziós Dalverseny döntőjében.

Nem tudunk elég hálásak lenni azért az iszonyúan erős összetartásért, amit magunk mellett éreztünk. Úgy gondolom, nagyon jó produkciót nyújtottunk, és nagyon büszke vagyok arra a csapatra, akik a színpadon velem dolgoztak, és akik a színpad mögött segítettek. Nagyon köszönöm mindenkinek.  Szerintem legyünk büszkék arra, hogy jól sikerült, és ne foglalkozzunk az eredménnyel – mondta Wolf Kati rögtönzött sajtótájékoztatóján a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.

Wolf Kati elmondta, a verseny hatalmas élményt jelentett, de a gyerekei már hiányoztak neki: „A nagyobbik lányom két napot velem volt az elején, de a kisebbiket két hete nem láttam, úgyhogy már a falat kaparom.”

Az énekesnő 22. lett, annak ellenére, hogy pénteki főpróba után sokan esélyesnek tartották. A szakmai zsűri szavazata azonban csak felerészben számít. A végső eredményt a nézők szavazati döntötték el.

A szavazás nagyon bonyolult rendszer és az EBU folyamatosan próbál rajta javítani – mondta Várkonyi Attila. – Most is változtattak rajta egy picit, pont azért, nehogy a nemzetek nagysága, illetve a nemzetek közötti tradicionális vagy nemrégiben kialakult kapcsolatok megakadályozzák a sikert. Azt kell hogy mondjam, kevés sikerrel.

A magyar énekesnő összesen 10 országból kapott szavazatokat, a legtöbbet, a maximális 12-t Finnországtól. A Magyar Televízió vezetői sajtótájékoztatón köszönték meg a Wolf Katira leadott voksokat.

Újra itthon a mi Katink! 🙂

Videós interjú is csatlakozik a cikkhez, tekintsétek meg a következő linken: http://www.hirado.hu/Hirek/2011/05/15/16/Ismerosok_es_rajongok_fogadtak_Wolf_Katit__video.aspx

atv.hu: Hazaérkezett Németországból Wolf Kati

Hazaérkezett Németországból vasárnap délután Wolf Kati. Az énekesnőt rajongói várták leszállás után a repülőtéren, a Blikk beszámolója szerint tapssal és virággal fogadták, amikor belépett a terminálon. A helyszínen is azt nyilatkozta: rengeteg biztatást kapott határon innen és túl, számára az a legfontosabb, hogy a közönség mit szól a produkcióhoz. Elmondta azt is, hogy a szombati döntős szereplése szerinte sokkal jobb volt, mint a szerdai eldöntős, mert addigra pótolni tudták a hiányosságokat, amelyeket saját magánál látott. Elképesztő volt, hogy a düsseldorfi arénában mindenki állva tombolt és énekelték a dalt – fogalmazott.

Wolf Kati facebook-os oldalán az egyik friss kommentben azt írták, hogy az egész eurovízió szerintük egy nagy átverés, és a magyar dal ezerszer több volt, mint a győztes azerbajdzsáni. Egy másik szerint “a 22. helyezés az országnak szól, nem a Katinak és a tehetségének. Ennyire utálják a magyarokat a nagyvilágban”. Többen megjegyezték, hogy újra a versenyben csalódtak, nem a dalban, illetve hogy kevés előadónál tomboltak ennyire az arénában, mint Katinál. Írták azt is, hogy a YouTube-on valamint az iTunes letöltési TOP 100-as listáján kiemelt helyen van a “What about my dreams?”. Kritika is volt a hozzászólások között: a vokál és a koreográfia egy kommentelő szerint csapnivaló volt.

A hvg.hu munkatársa vasárnapi elemzésében azt írta: “Kétségtelen, Wolf Kati a dala és előadása alapján bőven befért volna a mezőny első felébe, mégis hátulról lett a negyedik. S ennek több oka volt. Az ilyenkor szokásos és ezúttal is bő teret kapó önsajnálat, önámítás és politikai ostobaság csupán a lényeget elkenő üres fecsegés, mert az alapproblémát inkább itthon kellene keresni: egyrészt a politikában, másrészt a médiában, s ennek nyomán a magyar mentalitásban, az önértékelési zavarainkban, a helyzetértékelésünkben”.

A metropol.hu szerzője szerint idén “különösen a Felvidékről érkezett a korábbi évekhez képest kevés szavazat, ami még akkor is elgondolkodtató, ha állítólag számos Szlovákiából érkezett sms-t hibaüzenettel kapott vissza a feladója. Feltűnő viszont, hogy a korábban bennünket kedvelő németek közül is kevesen voksoltak a magyarokra. Persze, ennek is volt némi előjele, a csodavárást már napokkal korábban lehűtötte néhány német újság lesújtó kritikája Wolf Kati produkciójáról. Tegyük hozzá gyorsan: mindez valószínűleg nem az énekesnőnek szólt”.

Itt is megtekinthetitek a cikket: http://atv.hu/cikk/20110515_itthon_van_wolf_kati

blikk.hu: Lerohanták a rajongók Wolf Katit

Düsseldorf – Kicsit fáradtan, de mosolyogva lépett ki délután a Liszt Ferenc Ferihegyi Repülőtér várójába Wolf Kati (36), aki szombat este az Eurovíziós Dalfesztiválon a 22. helyen végzett. Az énekesnő örült, hogy végre itthon lehet, bár az elmúlt két hetet is nagyon élvezte.

– Borzasztóan nagy élmény volt, köszönöm mindenkinek a biztatást. Éreztem, hogy mennyien szorítanak nekem – mondta a Blikknek a repülőtéren Kati, akit nagy esélyesnek tartottak Düsseldorfban, így érthető volt a döbbenet és a csalódottság a maroknyi magyar delegáció körében szombat este. De Kati szerint a sikernek kell örülni, hogy ott lehettünk a döntőben és nem a végeredménynek.

De a düsseldorfi 35 ezer férőhelyes stadionban nem voltak elégedettek a szavazás eredményével: többször reagáltak füttykoncerttel arra, ahogy a volt orosz tagállamok vagy az egykori Jugoszlávia utódállamai sorra egymásnak adták a pontokat, de hasonló stratégiát folytattak a skandinávok is. Pedig pár évvel ezelőtt éppen a „szomszédolás” miatt vezették be a nézői szavazatok mellett egy minden országban tíz főből álló szakmai zsűri is alkot egy sorrendet, amelyet aztán fele-fele arányban fésülnek össze a nézői voksokkal.

– Az nagyon meglepett, hogy amikor elkezdték ismertetni az országok eredményeit, még csak pontokat sem kaptunk – vallotta be nem sokkal a döntő után Wolf Kati, aki végül a 22. helyen végzett. A versenyt egyébként Azerbajdzsán nyerte, így jövőre feltehetően Baku ad majd otthont az eurovíziónak, amely nem okozott osztatlan sikert a fesztivál Sajtóközpontjában sem. Többen azonnal az internet segítségével próbáltak többet megtudni a kaukázusi országról, ahol egyelőre még egy olyan stadion sincs, amely alkalmas lehetne egy ilyen nagyszabású esemény megrendezésére. De ez még a távoli jövő, addig még sok minden történik, de egy biztos, Wolf Kati igazi kedvenccé lett a rajnaparti nagyvárosban rendezett show helyi közönségénél.

Virággal, ajándékokkal és persze tapssal várták Katit a reptéren

– Csalódott vagyok, de nem is elsősorban a helyezés, hanem a rajongók miatt, akik nagyon bíztak ebben a dalban és hittek abban, hogy ha valamivel, akkor ezzel tényleg szép eredményt érhetünk el. Nem így lett. De én úgy gondolom, hogy mi mindent megtettünk és egy jó produkciót nyújtottunk a színpadon és ennek örülök. Akkor persze nem lennék boldog, ha például benne lennénk a legjobb tízben, de én úgy gondolnám, hogy nem nyújtottam maximálisat a színpadon. Az persze kárpótol, hogy az egész aréna állva tombolt a dal alatt, velem énekelték a szöveget, táncoltak és ezt az érzést nem veheti el senki – mondta Kati, akinek a valóban meglepő helyezés után nem sok kedve volt ünnepelni.

– Most eszem valamit és megyek aludni, mert holnap délelőtt már indulunk a repülőtérre. Végre látom a gyerekeimet – tette hozzá fellépése után kicsit fáradtan az énekesnő. Kati egyébként hetedikként jutott tovább az elődöntőből kedden, amelyet akkor a görögök nyertek meg az azerbajdzsániak előtt, ám úgy tűnik, a svéd szerzők által írt Running Scared című győztes dal meggyőzte Európát, meghazudtolva minden előrejelzést és eurovíziós szakértői tippet.

Bajkó Panka

Videóinterjú – Leszállt Wolf Kati gépe: http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/lerohantak-a-rajongok-wolf-katit-2052328/

(És egy szombat esti interjú is, ez még nem volt itt)
blikk.hu: Wolf Kati 22. lett

Wolf Kati 53 ponttal 22. lett az Eurovíziós Dalfesztiválon Düsseldorfban, a versenyt Azerbajdzsán nyerte. A magyar énekest előzetesen az első tízbe várták, de elmondása szerint nem szomorú az eredmény miatt.

Az eredményétől függetlenül nagy sikere volt Wolf Katinak a szombat esti Eurovíziós Dalfesztiválon. A közönség ujjongva fogadta a dalt, a produkciót végig tombolták a nézők. Düsseldorf imádta Katit! Az eredményhirdetést már szó szerint is páholyból várta a magyar versenyző, hiszen a monumentális színpad mögött mind a 25 produkció előadója így hallgatta a bejelentkező országok eredményeit.

Kati 22. -ik helyen végzett az Eurovízós Dalfesztiválon

Wolf Kati a döntőben ötödik fellépőként énekelte el a magyar versenyszámot. Szerelem, miért múlsz? (What about  My Dreams) dalát a düsseldorfi Esprit Arena  közönsége – akárcsak az elődöntőben – ezúttal is nagy üdvrivalgással és hatalmas tapssal fogadta. Az újságok és a fogadóirodák is előzetesen a magyar énekesnőt az első 10 közé várták, így „lepontozása” meglepetésnek számít. Wolf Kati ezúttal is a három táncművésszel, Makár Istvánnal, Szentirmai Zsolttal és  Kiss Ernővel, valamint Jármai Edit és Ambrus Rita háttérénekessel lépett az aréna kör alakú színpadára, és – amint azt a közönség reagálása  is bizonyította – semmiképp nem vallott szégyent. Érdemes felidézni azt is, hogy a szombati német lapok még arról írtak: a magyar versenyző kiemelkedően az egyik legjobb hangú versenyzőnek számított a mezőnyben.

Az 56. Eurovíziós Dalfesztivált azerbajdzsáni duó, Ell és Niki nyerte. A két fiatal énekes a Running Scared című dallal végzett az első helyen. Az azerbajdzsáni duó mögött a második helyen az olasz Raphael Gualazzi, a harmadikon pedig a svéd Eric Saade végzett. Noha a fogadóirodák az azerbajdzsáni duót nem a favoritok között említették, Running Scared című szerelmes daluk kezdettől fogva a közönség kedvence volt, a döntőben pedig mindent felülmúló tetszésnyilvánítás fogadta őket. A két fiatal énekes (Eldar Kasimov és Nigyar Djamal) nem csupán a fülbemászó lírai dallal tűnt ki, de a szakértők szerint előadóművészként is óriásit alakított.

A vasárnap hajnalig tartó döntőt becslések szerint csaknem 60 európai és tengerentúli országból több mint 120 millió televíziós néző kísérte figyelemmel.

Blikk-információ

Katit a döntő után néhány perccel értük el: (Telefonos interjú, mindjárt a döntő után, Katival!)
Link: http://www.blikk.hu/blikk_sztarvilag/wolf-kati-22-lett-2052283/

Mai tévés és rádiós interjúk Katival:

Katival a mai Reggeliben (RTL) beszélgettek Katival az eddigi kint létről, a döntőről, mindenről, ami eddig történt. Nagyon aranyos kis beszélgetés volt ez, szegény Katin látszott, hogy nagyon álmos, és fáradt. 🙂 Tekintsétek meg!
Link: http://www.rtlklub.hu/most/21253_reggeli_minden_hetkoznap_reggel_655-tol_varjuk_onoket_a_legf
A harmadik rész elején láthatjátok Katit! 🙂

Katit a mai Fél Kettőben (RTL) is láthattuk!
Szintén nagyon aranyos beszélgetés volt ez, tekintsétek meg a következő linken:
“Kati aludt rá egyet” Link: http://www.rtlklub.hu/musorok/felketto/videok/128945

A tegnap kora délután készült riportot Katival a reptéren a mai Fókusz (RTL) adásában mutatták be, valamint azt is, hogy szorítottak együtt a rajongók Katiért!

Emelt fővel tért haza Wolf Kati

A rajongókkal együtt a Fókusz is ott volt a repülőtéren, amikor Wolf Kati hazaérkezett Düsseldorfból. A döntőt pedig együtt izgultuk végig Geszti Péterrel és az énekesnő testvéreivel.

WOLF KATI: Értékelt a mentor és a barát

WOLF KATI: „Elégedett vagyok magammal”

Az énekesnő telefonján és internetes oldalán is rengeteg bíztatást kapott. Testvérei már azt is hatalmas dolognak tartották, hogy Kati ennyi embernek énekelhetett.

Egy budapesti klubban gyűltek össze Kati leghűségesebb rajongói. Geszti Péter, Ádok Zoli, Vastag Tamás és az énekes két testvére együtt izgulták végig a három órás Dalversenyt. A karneváli hangulatot azonban az eredményhirdetés után döbbent csend váltotta fel. Vastag Tomi és Geszti Péter azonban nem búslakodott, mert szerintük ez a dalverseny Katinak olyan magyar és nemzetközi ismertséget hozott, ami hosszú távon felér egy győzelemmel.

Wolf Kati nem érzi kudarcnak a végeredményt. Nem szeretne foglalkozni a különböző találgatásokkal sem, ami az országok közötti összetartást érinti. A közeljövőben a családjával szeretne sok időt tölteni, aztán pedig az első önálló lemezén dolgozik majd.

Nézze meg itt a Fókusz riportját!

Itt megnézheted a Katival készült riportot: “Emelt fővel tért haza Wolf Kati” Link: http://rtlklub.hu/musorok/fokusz/videok/129027

Katit ma az m1 -en, a Teadélutánban is láthattuk, itt megtekintheted a műsor Katiról szóló részét: “Wolf Kati a Teadélutánban” Link: http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/05/16/17/Wolf_Kati_a_Teadelutanban.aspx

És egy rádiós interjú: Katival Balázsék, a mai Morning Showban! (Class FM)
Ezen a linken meghallgathatod a beszélgetést:
“Eurovíziós élményeiről beszélgettünk Wolf Katival telefonon” Link: http://www.morningshow.hu/archivum.php?cim=Eurovizi%C3%B3s+%C3%A9lm%C3%A9nyeir%C3%B3l+bez%C3%A9lgett%C3%BCnk+Wolf+Katival+telefonon&melleklet=20110516_euroviziorol_wolf_katival.mp3&leiras

index.hu: Mindenki felállt a Katira

Sokkoló élményekkel gazdagodtam Düsseldorfban az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjén. Eleinte nagyon jó volt magyarnak lenni, a végén meg nagyon rossz, de kicsit sem lehetett elvonatkoztatni ettől. Azért szuper volt benne lenni a világ legnagyobb tévéshow-jában, a látvány és Wolf Kati valamelyest kárpótolt.

Hatvan országból körülbelül 120 millió tévéző nézte végig a 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál szombat esti döntőjét, a helyszínen a 37 ezer néző egyike voltam. A Magyarországot képviselő Wolf Kati a 25 döntősből a 22. helyen végzett, pedig a korábbi híradások, a közvéleménykutatások és a helyszínen tapasztaltak alapján akár győzhetett is volna. De a végén a telefonos szavazatok az esélytelennek tartott Azerbajdzsánt hozták ki elsőnek. Így jövőre ők rendezik meg a fesztivált, innen is, a kölni Ibis hotelből gratulálok nekik. Az idei hibátlan, futurisztikus német szervezést és látványt látva felköthetik a gatyájukat, de bárhogy is szervezik meg, meg fogja nekik érni.

A képgaléria megtekintéséhez kattints a képre!

A verseny ugyan azt hirdeti magáról, ami a nevében is benne van, hogy “dal”-verseny, és ez idén a 43 döntő pontot adó ország szavazatainak befutásáig még hihetőnek tűnt, de ahogy egymás után jelentkeztek be a szomszédos, baráti vagy történelmileg összefonódó országoknak a legtöbb pontokat adó helyszínekről, elszállt minden reményünk, és ezt nehéz volt végignézni.

Esprit

A lélegzetelállító Esprit Arenában zajló döntőnek két jól elhatárolható része volt: az első, három órás részben a csordultig telt aréna gondtalanul örvendezett a negédes popslágereket hallva, a másik részben, a szavazatok összeszámlálásánál fujjogással, bekiabálással adtak hangot nemtetszésüknek a nézők, hiszen teljesen váratlan eredmény született. “Echt dramatisch” – azaz, tiszta dráma, fogalmazott egy német úr finoman mögöttem.

Jómagam eurovíziós szűzként, és kicsit sem poprajongó szemmel, objektíven próbáltam a helyszínen lemérni, van-e esélye Wolf Katinak nyerni. A három órás műsor alatt a közönség reakcióit és a felhozatalt nézve arra jutottam, hogy igen, van. Wolf Kati, aki gyerekként a Vuk főcímdalát énekelte, már azzal meglepett, hogy bejutott a döntőbe, az utóbbi évek tapasztalatai alapján nem szoktunk remekelni ezen a fesztiválon. Most azonban kijelenthetjük, hogy a 25 döntős dal közül egyértelműen az övé volt a legjobb, ami nemcsak a többi dalt minősíti. A szerzők és az előadó tényleg büszkék lehet magukra, mi meg rájuk. Wolf Kati a versenyben végig a maximumot nyújtotta, a riportokat, interjúkat figyelve egy fantasztikus nőt ismerhettünk meg benne.

A döntőn ötödikként lépett színpadra, a 37 ezer néző az összes közül az ő dalát fogadta a legnagyobb ovációval és ugrándozós, csápolós tánccal. Ha nem is nyertünk a What about my dreams?-szel, azt kijelenthetem, egy új meleghimnusz született, ezzel kell majd valamit kezdeniük. Hiába mentek rá sokan a fellépők közül a melegek szimpátiájára, se a svéd szépfiú, se az angol Blue nem tudott olyan forró életérzést kiváltani a közönségből, mint a Wolf Kati-dal.

Dili

Düsseldorf a döntő estéjén kész bolondok háza volt, autóval meg sem mertük közelíteni az arénát. Eszelős beöltözött figurák szálltak fel a metróra, nemzeti színeiket sokan a legkreatívabb jelmezekben öltötték magukra, nem sajnálták a flittereket és magukat sem. Azt bánom legjobban, hogy csak nem sokkal a kezdés előtt értünk oda a helyszínre, mert én még ekkora őrültet sehol nem láttam, mint ami az aréna körül kialakult.

A társaság teljesen vegyes volt, de azt nagyon lehetett látni, hogy a homoszexuális szubkultúra reprezentálta magát a legnagyobb számban. A nézőket a jegyárak is megszűrték valamennyire, ahol mi ültünk, 189 euró volt egy jegy, és ez volt a középkategória. A helybéli gazdagok és szépek is presztízsnek fogták fel a jelenlétet, gyönyörű nőik dizájner cuccokban topogtak mellettük, de kézen fogva csak férfiakat láttam sétálni. Egy idő után áthatóvá vált a rengeteg kilögybölt sör szaga, felerősödött az Oktoberfest érzés.

Látvány

Nem tudok jobb kifejezést rá, mint hogy óriási flash volt belépni a nézőtérre. Sosem láttam még ilyet, mert ha voltam is teli arénában, az eddig egyszer sem úgy nézett ki a fénytechnikának köszönhetően, mintha egy sci-fiben lettem volna. A jegyet váltók ezt kapták a pénzükért, mert a TV-ből töredékét sem lehetett érzékelni annak a látványnak, amit összehoztak. Végig lilás fényben úsztunk, néha rózsaszínbe vagy kékbe ment át, de olyanba, ami önmagában felér egy földön kívüli utazással.

“Ez a világ legnagyobb show-ja, és ti benne vagytok” – üdvözölte Stefan Raab az arénát, akkor úgy éreztem, nem túlzott. Óriási lehetőségek rejlettek a gigantikus LED-falban és a zseniálisan elhelyezett fénycsövekben, vizuálisan kihozták a műsorból a maximumot, csak a zene volt bűn rossz, igaz, a közönségnek az is tetszett. A hangosítás hagyott maga után kívánni valót, de egy ekkora teret valószínűleg nem lehet tökéletesen hangzó zenével kitölteni. A szervezést dicséri, hogy a zeneileg gyengébb produkciókat a legdurvább pirotechnikával vagy más elképesztő látvánnyal támogatták meg. A magyar produkcióhoz nem tettek hozzá túl sokat látványban, mert nem kellett, de talán ezen is múlott néhány szavazat.

What About My Dreams? A díva, Kati, és a csapat 🙂

Wolf Kati előadásából csak annyira emlékszem, hogy mindenki felállt a székéből, ugrált, és üvöltötte a refrént, de ott akkor annyira jó érzés volt ezt átélni, hogy egy nagy kék villanás maradt csak meg bennem.

Eleinte nem is vettem volna túlzottan komolyan az eredményt, hiszen ez csak az Eurovízió, egy játék, maximum biznisz, de lépten-nyomon kísértett az arénában a magyar sorstragédia. A szponzoromtól, a Lufthansától kapott közepes méretű magyar zászlót a végén nem akartam otthagyni, ezért kifelé menet a vállamon vittem összecsavarva, és a legkülönfélébb országokból származó emberek jöttek oda hozzám azzal, hogy “Magyar vagy? Budapest? A ti dalotok volt a legjobb, nektek kellett volna nyerni”. Volt, akinek próbáltam elmagyarázni, hogy láthatóan nem úgy működik, ez inkább politika, de a végén már tényleg szomorú lettem, hiába jött oda hozzám egy gyönyörű svéd nő, hogy ne legyek. Ha nem is nyerhettünk, ennyi pontot aránytalanul kevésnek tartok.

Pont, pont, vesszőcske

A mellettem ülő spanyol újságíró delegált elég tájékozott volt külügyekben, teljesen kikelt magából, amikor a kivetítőn látta, hogy még a “lengyel barátainktól” sem kaptunk pontot, a végén már én vigasztaltam őt, mert nekünk drukkolt. A legnagyobb fujjolást a nézőtérről akkor lehetett hallani, amikor Ciprus Görögországnak adta a legtöbb pontot, San Marino meg az olaszoknak, de a 43. eredményhirdetésnél már csak legyintettek páran az elfogultságot látva. A szimpatikus svéd bejelentkező legalább bevallotta férfiasan, hogy a “lovely neighbour”-üknek adták a legtöbb pontot. Több egybehangzó vélemény szerint azért nyerhettek az azerok, mert eurovíziós tekintetben egzotikumnak számítanak.

A finnektől kapott 12 magyar pontnál még Rákay Philip feltűnt a kivetítőn, de ekkor láttam utoljára Katiékat a képernyőn. A kormányzat diplomáciai felhívása 7 pontot hozott a románoktól, négyet az ukránoktól, a sógorok összedobtak még kettőt.

Az Eurovíziót keretes szerkezetbe foglalta az arcom: az elején boldogan mosolyogtam, a végén kínomban nevettem. Schluss aus Mickey Maus – búcsúzott a vicces műsorvezető, az arénát azerbajdzsáni zászlósok rohanták körbe.

Itt is megtekintheted a cikket: http://index.hu/kultur/showbiz/2011/05/15/mindenki_felallt_a_katira/

Hát igen, Kati végre itthon van, köztünk, és ez jó érzés, mert már hiányzott. Látszik rajta hogy fáradt és álmos, úgyhogy most rengeteg pihi, és a családdal levő foglalkozás a fontos. Pihizz sokat Kati! Szeretünk!